TEANÖVÉNYEK

Növény, mely gyakorlatilag egy hatalmas fa.

Egy csemete elültetése után 3-5 évvel lehet az első tealeveleket szüretelni a fákról. Minőségi okoból többnyire kézzel gyűjtik be a teát, melynél a két legfiatalabb felső hajtásokból és bimbókból -„two leaves and the bud" vagyis "két levél és a hajtás” - különösen magas értékű tea lesz.

Hogy ebből a levelekből fekete teát, zöld teát, Oolong teát vagy Pu-Erh teát készítenek, az csak a feldolgozás módjáról függ.

Camellia sinensis

Tea-virágA mindig zöld teanövény, mely a kaméliák családjába tartozik, botanikus neve nem volt mindig egységes és többször változtatták meg. A svéd természettudós Linné nevezte először (1753) a növényt Thea sinensis-nek, de aztán ő változtatta meg két alfaj javára: Thea bohea és Thea viridis.

Nemzetközi egyezmény és a „Kewensis Index”-be való bejegyzés alapján a helyes botanikus neve immár Camellia sinensis és két alfajának neve var. Sinensis (Kínai tea) és a var. Assamica (Assam -tea)

Ma leginkább olyan teafajtákat ültetnek, melyek a sinensis és assamica varietás keresztezései (hibridek) eredménye.

Tea dombA mindenféle behatástól mentesen nőtt teafa ( Camellia sinensis var. assamica és var. sinensis) akár 15 méter magasságig is fejlődhet. Ilyan fa még ma is található a tea őshazájában, mely a mai Kína délkeletétől a Brahmaputra felső folyásáig a mai Indiában terül el. Azonban már évezredek óta művelik a teát és cserjeként alacsonyan tartják. Nagyon lassan nő és már a 2. évben virágzik. A szaporítás nem magvakkal történik, hanem vegetatív módon a dugványok elültetésével. A dugványok elültetése után 3-5 évvel lehet az első teacserjét szüretelni. A teának erős karógyökere van, amely a fának tartást kölcsönöz és az oldalsó gyökereivel vizet és tápanyagot vesz fel.

Mivel a növény nem bírja az álló nedvességet, az oldalsó gyökerek a talajvíz felett fejlődnek. Az alacsony hőmérsékletre érzékeny, és igényli a gyakori csapadékot és magas levegő nedvességtartalmat.

A zöld leveleket kézzel szedik, ahol a két legfiatalabb felső hajtás és a bimbó („két levél és egy hajtás” ) különösen értékes teát ad. Hogy ebből a levelekből zöld vagy fekete tea lesz, az a feldolgozás módjától függ.

A Teekanne készíti a teát. 1882 óta